Fáradt voltam, de mégis éber...
Tűző nap, nyár, mondjuk ez tökmindegy... Játszani bármilyen idő tökéletes, kivéve a vihart meg ezeket, de amúgy majdnem minden...
Barátaimmal el is kezdtünk játszani, annyit kell tudni a játék felépítéséről, hogy van három útvonalunk és köztük helyezkednek el "jungle-k" azaz erdő szerűségek, ahol semleges szörnyeket különböző plusz dolgokért ölhetünk, ami nagyobb fejpénz vagy egy időleges képesség, sok esetben ezek döntik el a csatát és nem egy hős épít erre. Egy képesség is van erre amit egy meccsen többször viszont nagy időközzel használhatunk.
Aznap még a "ghost" (gyorsít a mozgásodon egy ideig) illetve a (heal) (ami neked valamint egy közelbe lévő társadnak életpontokat add.) A szorult helyzetre készültem fel, de a "Ghost-ot" végül arra kellet használnom, hogy utolérjem az ellenfeleket, ami sikerült is.
Ezek után, barátaimból elbúcsúztam a játékból kiléptem, s a kertembe indultam amiben a zöldségek sorba voltak rendezve. Paprika, paradicsom, káposzta és a krumpli. Ma rám várt az a kötelesség, hogy megöntözzem őket, aminek eleget is tettem. Ezek után verejtékkel áztatott testem vízért esedezett amit orvosoltam is: Hordó vízébe markomat mártottam majd kiemeltem és az arcomat áztattam vele, ami számba szökött azt meg lenyeltem. Ezek után lassan betopogtam a házamba és az ágyamra feküdtem majd a kővetkező napomat tervezgettem.
League of Darkness
If you can't win it, then feed it.
2014. augusztus 13., szerda
2014. augusztus 12., kedd
Prológus
A nevem lényegtelen, korom lényegtelen, mit tettem s érzek az viszont annál inkább...
Nem vagyok annyira türelmes ember ezért szeretek a dolgok közepébe vágni, 2012-ben apám sorozatos távolléte valamint anyám elvesztése miatt, elkezdtem keresni a saját kis világom ahol önmagam lehetek, nem szól rám senki, nem mondja meg senki, hogy mit csináljak, ahol mehetek a saját fejem után... Ezt képzeltem.
Hülye voltam, azt gondoltam, hogy korlátok valamint a szabályok nélkül majd jobb életem lesz, de tévedtem. A céltalanság ragacsos lelke tapadt az életemhez mindig ott volt velem, mint egy rossz barátnő, nem hagyta, hogy más is érdekeljen... Utáltam ezt az időszakot...
Viszont 2013.08.12. ez megváltozott egy esélyt kaptam amit ki is használtam, meg ismertem egy játékot ami eddig semmi máshoz nem volt fogható, League of Legends ezzel a játékkal olyan barátokra tehettem szert akik ugyanúgy éreznek mint én vagy hasonlóan... Gondolom most kinevetsz mert egy számítógépes játék számomra olyan mint valami istenszerűség, lehet igaz... Egy amolyan messiás számomra de kérdezd meg a többieket is, kérdezd meg ők hogy tekintenek rá nem fogsz sok különbséget kivenni az ő véleményükből.
Mondjuk nekem nem volt senkim akit csodálhattam volna, talán ezért csodálok egy elcseszett játékot, amit azért játszok mert a barátaim is ezt teszik...
Unokatesóm mutatta be nekem, tudni kell róla, hogy mindig ideges, ha kell, ha nem... S az, hogy ideges kurvára idegesítő, valamint mindig balszerencséje van a lányoknál egy olyan lány csavarta az ujjai közé akinek csak akkor kell, ha nincs más. Ő nem látja, de aki körülötte van annak igenis szembetűnik. Van egy közös barátunk unokatesómmal: Ő egy összefüggés elmélet üldöző, soha nem nyugvó, kiállhatatlan, nagyszájú, de humortól nem messze álló ember, ezért bírjuk, amolyan igazi barát. Ha szarba vagy, kihúz, de ha nem, legalább beugrik melléd...
Nem vagyok annyira türelmes ember ezért szeretek a dolgok közepébe vágni, 2012-ben apám sorozatos távolléte valamint anyám elvesztése miatt, elkezdtem keresni a saját kis világom ahol önmagam lehetek, nem szól rám senki, nem mondja meg senki, hogy mit csináljak, ahol mehetek a saját fejem után... Ezt képzeltem.
Hülye voltam, azt gondoltam, hogy korlátok valamint a szabályok nélkül majd jobb életem lesz, de tévedtem. A céltalanság ragacsos lelke tapadt az életemhez mindig ott volt velem, mint egy rossz barátnő, nem hagyta, hogy más is érdekeljen... Utáltam ezt az időszakot...
Viszont 2013.08.12. ez megváltozott egy esélyt kaptam amit ki is használtam, meg ismertem egy játékot ami eddig semmi máshoz nem volt fogható, League of Legends ezzel a játékkal olyan barátokra tehettem szert akik ugyanúgy éreznek mint én vagy hasonlóan... Gondolom most kinevetsz mert egy számítógépes játék számomra olyan mint valami istenszerűség, lehet igaz... Egy amolyan messiás számomra de kérdezd meg a többieket is, kérdezd meg ők hogy tekintenek rá nem fogsz sok különbséget kivenni az ő véleményükből.
Mondjuk nekem nem volt senkim akit csodálhattam volna, talán ezért csodálok egy elcseszett játékot, amit azért játszok mert a barátaim is ezt teszik...
Unokatesóm mutatta be nekem, tudni kell róla, hogy mindig ideges, ha kell, ha nem... S az, hogy ideges kurvára idegesítő, valamint mindig balszerencséje van a lányoknál egy olyan lány csavarta az ujjai közé akinek csak akkor kell, ha nincs más. Ő nem látja, de aki körülötte van annak igenis szembetűnik. Van egy közös barátunk unokatesómmal: Ő egy összefüggés elmélet üldöző, soha nem nyugvó, kiállhatatlan, nagyszájú, de humortól nem messze álló ember, ezért bírjuk, amolyan igazi barát. Ha szarba vagy, kihúz, de ha nem, legalább beugrik melléd...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)